Hogyan segítenek a táblajátékok a gyermek szociális készségének fejlesztésében és kritikus gondolkodásának fejlődésében?
A hazai iskolarendszerünkben rengeteg információt halmoznak fel gyermekeink, de mit kezdenek a megszerzett tudással? Vajon fejlődött ezzel párhuzamosan érzelmi intelligenciájuk a sikeres önálló élethez? Meghatározó lett alapvető önismereti és szociális készségük? Vajon meg tanultak kritikusan gondolkodni? Ugyanis a kritikus gondolkodás az, amely olyan összetett folyamat, ami az információ megszerzését alapnak tekinti, majd erre épül a döntéshozatal és az alkalmazás készségének gyakorlása, mely az érzelmi érintettséget is számba veszi. Remek dolog, ha a gyerek képes saját ismereteit rugalmasan kezelni, gondolatait rendszerbe szervezni és jó döntéseket hozni, és ezt mind már kiskamasz korban érdemes gyakorolni.
A táblajáték a tanulás, a gondolkodásfejlesztés, a tehetséggondozás egyik kiváló eszköze, amely hozzásegíti a gyermeket az iskolai sikerességhez. Egy érdekes, izgalmas játék figyelemre, kitartásra nevel.
A foglalkozásokon a táblás játékokon keresztül szerzett ismereteket a logikus gondolkodást fejlesztjük. A táblajáték ilyen irányú használatának célja a gyermekek önálló, rendszerezett, logikus gondolkodásának kialakítása. A játékok gyakorlása révén a gyerekek folyamatosan próbára teszik problémamegoldó gondolkodásukat. Tanulják a társas viselkedés alapvető normáit, így könnyebben teremtenek kapcsolatot kortársaikkal. A logikai játékok jól használhatóak a konfliktushelyzetek kezelésénél is. Segítenek a közösségi értékek elfogadásában, eközben magatartásuk, a környezetükhöz való viszonyuk harmonikussá válik.
A táblajátékok már kis közösségemben is népszerűek, a foglalkozásokon minden tanuló szívesen vesz részt. A logikai játékok alkalmazásának nagy előnye, hogy a legfogékonyabbak együtt tanulnak a lassabban haladókkal.
A foglalkozásokon a 8-14 év közötti gyerekek egy készségfejlesztésre alapozott tanmenetet követnek, amelyben játékok széles skálájának segítségével sajátítják el a tudatos gondolkodás alapjait. Aktív tapasztalatszerzés során jönnek rá arra, hogy milyen gondolati minta, séma, modell segítette, vagy hiúsította meg győzelmüket, és ez a paradigma hol, hogyan használható az egyes tudományterületek világában és a való életben.
Tanulnak például a gyerekek a
- helyes sorrendiség betartásának fontosságáról,
- a kérdések segítségével történő problémamegoldás menetéről,
- a tervezést, és az önuralom gyakorlását lehetővé tevő stoplámpa módszerről,
- az erőforrásainkkal való gazdálkodásról (mire használjuk az időnket, hogyan teljesíthetjük ki tehetségünket, adottságainkat, hogyan spórolhatunk erőnkkel, anyagi eszközeinkkel)
- hogyan törekedhetünk a biztonságra
- mekkora erők rejlenek az együttműködésben
- miként kerülhetjük el a veszélyhelyzeteket
- hogyan gyakoroljuk az önkontrollt
- hogyan választhatjuk ki egy probléma megoldásának sok lehetősége közül a legjobbat
- mikor tanácsos, és mikor helytelen kockázatot vállalni
- hogyan játszhatunk a fair play szabályai szerint